Deutscher Gewerkschaftsbund

Országhatárokon túlmutató esetek

München – Ljubljana – Mannheim

Marko Tanasić korábban rendőr volt. Ma a szlovéniai Szabad Szakszervezetek Szövetségének dolgozik. A szakszervezeti aktivista profitál korábbi szakmájából, hiszen sokszor illegális tevékenységekkel van dolga, pl. vállalatokkal, amelyek bérekkel kapcsolatos csalásokra építik fel üzleti modelljüket. Idén nyáron Marko Tanasić telefonhívást kapott Németországból, egy bosznia-hercegovinai építőmunkástól, akit féltucat kollégájával együtt egy szlovén munkáltató foglalkoztatott. München közelében lévő építkezésen dolgoztak, de probléma volt a szálláshelyükkel.
Tanasić a megkeresést Dragana Bubuljnak továbbította, egy szerbhorvát nyelven beszélő szakszervezeti aktivistának, aki a Fair mobilitást képviselve tanácsadóként járja Németország déli részét. „A véleménycsere közöttünk súrlódásmentesen működik meséli Bubulj -, Markót a Fair Posting projektből ismerem.” A tanácsadó kapcsolatba lépett az építőmunkásokkal. Kiderült, hogy a munkáltató, aki a németországi elszállásolásért felelős, nem fizette a lakbért. Dragana Bubuljnak a szlovéniai cég fizetésképtelenségi problémákkal magyarázta ezt, állítólag a megrendelő – egy nagy bajor építőipari vállalat – nem egyenlítette ki a számláit.
Az építőmunkásoknak el kellett hagyniuk szálláshelyüket, ezután az építkezésen aludtak. Ráadásul kiderült, hogy a férfiak a bérük egy részére is vártak. Dragana Bubulj és Marko Tanasić megvitatta az esetet, és végül amellett döntöttek, hogy fizetési felszólításokat küldenek ki a bérek kapcsán, mégpedig a szlovéniai munkáltatónak és a bajor fővállalkozónak egyaránt.
Sikerrel jártak: „Kemény tárgyalások után a fővállalkozó legalább a munkavállalók nettó minimálbérét magára vállalta -meséli Dragana Bubulj. Ez az építőiparban jelenleg óránként 11,30 euró, szakmunkások esetén pedig 14,70 euró. Így összesen 23 000 eurót harcoltunk ki.” Segített nekik, hogy a fővállalkozói felelősségre utaltak. Ugyanis a munkavállalók kiküldetéséről szóló német törvény 14. §-a szerint a fővállalkozó legalább a munkavállalók nettó minimálbéréért felel. Ezzel a fővállalkozó viseli annak kockázatát, ha valamelyik alvállalkozó nem fizeti ki munkavállalóinak a bért.
A szlovéniai munkáltatónak küldött fizetési felszólítások felbontatlanul visszaérkeztek – előszeretettel alkalmazott csel, hogy a bérekkel kapcsolatos csalás miatti eljárást késleltessék. Ilyen eljárást kezdeményezett Marko Tanasić a szlovén vállalat ellen. További nyomozások során Tanasićnak feltűnt, hogy a vállalat a kiküldött munkavállalókat a társadalombiztosítási járulékok vonatkozásában is becsapta: hamisított, látszólag az építőmunkások által aláírt dokumentumokkal a szlovén vállalkozó a bosnyákokat visszamenőleg kijelentette a társadalombiztosítási hivataltól is– jól kifundált csalás az építőmunkások ellen, akik így elveszítettéka munkanélküliségi biztosítás miatt is fontos szolgálati időt, ami egyben csalás a szlovén társadalombiztosítási rendszer ellen is.
A vállalkozó megfenyegette Tanasićot, azt ígérte gondoskodik arról, hogy a szakszervezeti aktivistának el kelljen hagynia Szlovéniát, ha a jövőben is beavatkozik az üzletébe. Marko Tanasić nem hagyta, hogy megfélemlítsék, újabb feljelentéssel élt. Nem fogja feladni a harcot, de azt is tudja, beteg a rendszer. Szlovéniában viszonylag könnyű vállalkozást létrehozni, vissza is élnek az igen alacsony akadályokkal. Az offshore cégek jól keresnek a kiküldetéssel, tartalékképzés, egyéb vállalkozói aktivitások nélkül is. A megrendelők a nem komoly alvállalkozók kedvező ajánlataiból hasznot húznak. A nyereséghez képest a kockázat – még a fővállalkozói felelősség ellenére is viszonylag alacsony. Hiszen minden érintettnek külön-külön érvényesítenie kell az őt megilletőt bért. Olyan szakértők segítsége nélkül, mint amilyen Dragana Bubulj és Marko Tanasić, erre a legtöbb építőmunkás aligha lenne képes.

Szófia – Bajorország – Észak-Rajna-Vesztfália

2018 tavaszán tizenkét építőmunkás jelentkezett a Fair Posting hálózat szófiai tanácsadó irodájában. Azt mondták, hogy visszatartották munkabérüket. Neli Botevska és Velichka Mikova felkeresése jó választás volt: a két tanácsadónő a bulgáriai Független Szakszervezetek Konföderációjának – röviden CITUB – dolgoznak.
A férfiakat egy bolgár vállalkozó foglalkoztatta, aki Németországba küldte ki őket dolgozni. 2017 teljes nyarát végigdolgozták a bolgárok mélyépítésben, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Bajorországban. A megrendelést –szélessávú hálózat kiépítése – két nagy német telekommunikációs vállalat az ottani önkormányzatoktól kapta. Az egyik munkás arról számolt be, hogy júniustól augusztus végéig 600 órát dolgozott le, de erre csupán előleget, 770 bolgár levát – kb. 385 eurót – kapott.
A Fair Posting két szakszervezeti aktivista hölgye feljelentést tett a szófiai munkafelügyeletnél, amely utánanézett az esetnek, és megerősítette, hogy a vitatott, ki nem fizetett bérek tényleg megilletik a dolgozókat. A cég ellen pénzbírságot szabtak ki. Most erre az ítéletre alapozva néhányan az építőmunkások közül peres úton érvényesítik bérkövetelésüket. A bolgár televízió beszámolt az esetről.
A bolgár vállalat mellett a német megrendelők is felelősek, ezt teljesen egyértelműen szabályozzák a megrendelői felelősséggel a munkavállalók kiküldéséről szóló német törvény 14. §-ában és a minimálbérről szóló német törvény 13. §-ában. Így Velichka Mikova és Neli Botevska aktivizálni tudták hálózatukat, és felhívták a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) Fair mobilitás tanácsadó irodáját Németországban. Frankfurtból Ivan Ivanow támogatta a bolgár kolléganőket. Ivanow levelet ír a német megrendelőknek, érvényesítve az építőmunkások bérigényeit.

Mannheim – Zágráb – Ljubljana

Mannheim, 2017 nyara: két horvát munkás felkereste a Német Szakszervezeti Szövetség Fair mobilitás tanácsadó irodáját. Történetük: néhány hónapig a fémfeldolgozásban dolgoztak Hertenben, de a munkáltató bérüknek csak egy részét fizette ki.
Dragana Bubulj DGB tanácsadónő elkérte a szerződéseket és munkahelyek, foglalkoztatók neveit. A horvátok a türingiai, R&R Beth nevű fővállalkozó számára dolgoztak, a munkáltató viszont a varasdi Kranos Mont d.o.o. nevű cég volt. A horvát cég által a horvát munkavállalókkal német nyelven kötött munkaszerződések 40 órás munkahétről és 800 eurós bruttó bérről rendelkeztek. Ezenkívül lehetőséget tartalmaztak esetleges kiküldetésre. Ebben az esetben – így állt a szerződésben – a béreket hozzá kell igazítani azon ország törvényeihez, amelybe a munkást kiküldik. Ez az összeg Németországban óránként bruttó nyolc euró, így mondták a két munkásnak.
Sem arról nem világosították fel őket, hogy a törvényes minimálbér Németországban óránkénti 8,84 euró, sem arról, hogy a fémipari ágazatban az órabér az ott érvényes kollektív szerződések alapján még magasabb. A kiküldetésnél társadalombiztosítási igazolásként szükséges A1 igazolás sem volt a férfiaknál. Abban sem voltak biztosak, hogy ilyet a cégük kiállított-e számukra.
Dragana Bubulj és a Zágrábban a horvát szakszervezeti ernyőszervezetnél dolgozó kolléganője, Sunčica Brnardić, akcióba lépett: a munkaidő-feljegyzések és a munkások jegyzetei alapján a tanácsadó hölgyek fizetési felszólításokat készítettek – horvátul és németül, először reakció nélkül.
Végül a német fővállalkozó, az R&R Beth nevű cég egy munkatársát érték el, aki azt állította, hogy a megfelelő fizetések kimentek az alvállalkozónak, így munkáltatója nem látja úgy, hogy felelős lenne, és a munkásoknak folyósítandó további fizetést elutasítja. Az alvállalkozó Kadra néven lépett fel, ami egy szlovéniai cég, állapították meg a szakszervezeti aktivista hölgyek. Bevonták ljubljanai kollégájukat, Marko Tansicot, aki azonnal tudta, kiről van szó. Viszont az alvállalkozó időközben fizetésképtelenné vált, el is tűnt a piacról. A német fővállalkozó azt is elmondta, hogy üzleti kapcsolatait az alvállalkozóval utóbbinál fennálló rendellenességek miatt már megszakította. Igaz, ilyen esetekben a munkavállalók kiküldéséről szóló német törvény alapján a fővállalkozó a felelős, de ha ő megtagadja kötelezettségeinek teljesítését, az érintett munkavállalóknak peres úton kell érvényesíteniük bérkövetelésüket. Erre sokan a magas kockázat miatt nem hajlandók – így az ebben az esetben érintett munkások sem.


Nach oben

Kapcsolat

DGB Bildungswerk Bund
(A Német Szakszervezeti Szövetség [DGB] szövetségi oktatóközpontja)
Michaela Dälken
Hans-Böckler-Straße 39, 40476 Düsseldorf
E-mail: michaela.daelken@dgb-bildungswerk.de
Telefon: +49 211 4301-198


DGB-Projekt Faire Mobilität
(A DGB Fair mobilitás projektje)
Dominique John
Kapweg 4, 13405 Berlin
E-Mail: mobilitaet@dgb.de
Telefon: +49 30 21240540

TÁMOGATÁS

Logo EU

EU

Ez a publikáció a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) pénzügyi támogatásával jött létre. Tartalma esetleg nem felel meg mindenben az Európai Bizottság hivatalos álláspontjainak.