Deutscher Gewerkschaftsbund

Mi a kiküldetés?

Kiküldött munkavállalóknak azokat hívjuk, akiket a munkáltatójuk átmenetileg másik EU-országba küld munkavégzésre. Kiküldetésük időtartama alatt is eredeti munkáltatójuknál maradnak foglalkoztatva, és általában származási országukban marad fenn társadalombiztosítási viszonyuk. A legtöbb kiküldött munkavállaló (42 százalékuk) az Európai Parlament adatai szerint az építőiparban, 22 százalékuk a feldolgozó ágazatokban, 14 százalékuk az oktatás-, az egészség- és a szociális ügyben, 10 százalékuk pedig a vállalati szolgáltatások terén dolgozik.

A jogi hátteret a szolgáltatásnyújtás szabadsága adja, amely értelmében az európai vállalatok szolgáltatásaikat más EU-országokban is felkínálhatják, és ehhez munkavállalóikat kiküldhetik. A hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében az EU az 1996. évi, a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvvel azt rögzítette, hogy a kiküldött munkavállalók részére azon ország minimális munkajogi rendelkezései érvényesek, amely országban dolgoznak (kivéve ha a küldő ország adott szabálya kedvezőbb):

·         minimálbér

·         maximális munkaidő, minimális pihenési idő

·         fizetett minimális évi szabadság

·         kölcsönmunkát kínáló vállalatok számára szabott feltételek a munkavállalók átengedésével
          kapcsolatban    

·         munkahelyi biztonság, egészségvédelem és higiéné

·         férfiak és nők egyenjogúsága

A munkavállalók kiküldetéséről szóló német törvény amellyel a vonatkozó EU-irányelvet német jogba ültették át, azt rögzíti, hogy egyes ágazatokban a mindenkori kollektív szerződés szerinti béreket kell fizetni. Ugyanakkor a gyakorlatban a kiküldött munkavállalókat sokszor rosszabbul fizetik, mint a „hagyományos” munkavállalókat. Az Európai Bizottság becslése szerint Németországban akár 50 százalékkal kevesebb bért kapnak. A kiküldetésről szóló irányelv 2018 májusában elfogadott reformjával változás várható. Az újonnan szövegezett irányelv 2020-ban lép hatályba. Addig az EU-tagországokon a sor, hogy a reformot nemzeti jogba ültessék át.

A kiküldött munkavállalók csak bizonyos ideig dolgoznak Németországban, sokszor rosszul tudnak németül, és alig van belföldi kapcsolatuk. Ők a kiküldetés jellegénél fogva különösen ki vannak téve a kizsákmányolásnak. A gyakorlatban a munkáltatók ezeknek a munkavállalóknak sokszor nem fizetik ki a bért, visszatartják a nekik járó szabadságot, és azonnali felmondást alkalmaznak – az ezzel kapcsolatos érvényes jogot semmibe véve. Gyakran előfordul az is, hogy a munkáltatók munkavállalóikat nem jelentik be a társadalombiztosításhoz, és az ehhez szükséges A1 igazolásokat hamisítják vagy ki sem állíttatják. Segítséget kaphatnak a kiküldött munkavállalók Németországban a szakszervezetek tanácsadó irodáiban, ilyen a Faire Mobilität (Fair mobilitás), vagy pedig származási országaikban a Fair Working Conditions információs központjaiban.

 


Nach oben

Kapcsolat

DGB Bildungswerk Bund
(A Német Szakszervezeti Szövetség [DGB] szövetségi oktatóközpontja)
Michaela Dälken
Hans-Böckler-Straße 39, 40476 Düsseldorf
E-mail: michaela.daelken@dgb-bildungswerk.de
Telefon: +49 211 4301-198


DGB-Projekt Faire Mobilität
(A DGB Fair mobilitás projektje)
Dominique John
Kapweg 4, 13405 Berlin
E-Mail: mobilitaet@dgb.de
Telefon: +49 30 21240540

TÁMOGATÁS

Logo EU

EU

Ez a publikáció a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) pénzügyi támogatásával jött létre. Tartalma esetleg nem felel meg mindenben az Európai Bizottság hivatalos álláspontjainak.